A ketogén és vegán étrend is régebbi eredetű, és nagyobb hagyományokkal bír, ennek ellenére sokak előtt nem ismeretes a lényege. Előbbiről sokan nem is hallottak, utóbbit a vegetáriánus étkezéssel azonosítják. Ebben a cikkben bemutatásra kerül mindkét étkezési mód lényege, majd összehasonlítjuk a kettőt.
A ketogén étrend
Ez a fajta táplálkozásmód eredetileg terápiás céllal és bizonyos betegségek ellen jött létre. A ketonok oxigéntartalmú szerves vegyületek, melyek az emberi szervezetben is jelen vannak. Ezek meghatározott összetételű táplálék mellett keletkeznek, és energiahordozóként is funkcionálhatnak.
A ketogén diéta lényege
A ketogén diéta lényege, hogy alacsony szénhidráttartalom mellett mérsékelt fehérje és magasabb zsírtartalmú legyen az étkezés. Ez esetben a máj a zsírsavakat ketonokká és zsírsavakká bontja le. Így a keton veszi át a glükóz szerepét, ami egyébként az energiaforrás lenne.
Ennek hatalmas előnye, hogy a szervezet lebontja a felesleges zsírokat, a túlsúlyos egyének fogyhatnak, illetve számos betegséget megelőzhet. Az sem mellékes, hogy az általános fogyókúrás, vagy más diétákhoz képest nincsen jelen az erős éhségérzet.
Pozitív hatással van a cukorbetegségre, magas vérnyomásra, epilepsziára, vagy bizonyos neurológiai betegségekre. A ketogén diéta már az 1920 -as években kialakult, de csak a 90-es években terjedt el újra. Bár az ember azt gondolná, a kevesebb fehérje és szénhidrát miatt a vékonyabb, gyengébb emberek számára nem jó, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezzel a diétával is lehetséges az izomnövelés.
A ketogén életmód természetes módon is előfordulhat, például amikor valakik olyan helyzetben vannak, hogy kevés a táplálék és a szervezet túlélő üzemmódba kapcsol. Ilyenkor zsírokat használ fel – mivel kevés a szénhidrát – és ebből a szempontból a teltebb testalkatúak előnyt élveznek.
A ketogén diéta étrendje
Először meg kell állapítani a szükséges energiamennyiséget az életkort, testsúlyt és egyéb körülményeket figyelembe véve. Pontosan meg kell állapítani azt a szénhidrát, fehérje és zsír arányt, amit javasolt elfogyasztani egy nap folyamán. Ennek hátránya, hogy folyamatosan figyelni kell az étkezésekkel bevitt energiamennyiséget.
Az étrendhez tartozhatnak különböző húsok, halak, bizonyos tejtermékek (pl. zsíros tejszín, zsírdús sajt), növényi eredetű zsírok és olajok, karfiol, brokkoli, stb. Gyümölcsök és zöldségek közül csak az alacsony szénhidráttartalmúak fogyaszthatók. De nincs konkrétan kikötve mit szabad enni, csupán a zsír, fehérje, szénhidrát és az energiamennyiség megfelelő legyen összesen.
A ketogén diétához szükség lehet különböző kiegészítőkre, például vitaminokra és ásványi anyagokra, melyeket nem biztos, hogy sikerül a táplálékokból felvenni. Az idők során több típusa kialakult betegség kezelésétől, céljától függően, pl. tápszeres, Atkins, vagy a paleo étrenddel kombinált változata.
Bár jól alkalmazható lehet egyes betegségek, illetve elhízás esetén, több hátránya is van. Egyrészt állandóan méricskélni, jegyezni kell a bevitt mennyiségeket, másrészt a különféle tápanyagok bevitele szempontjából nem kiegyensúlyozott. Sok kevésbé előnyös, sőt egészségtelen ételt is lehet fogyasztani, és a kerülendők miatt több jó forrástól elesni.
A vegán étrend
A vegetáriánus táplálkozás elsősorban növényi táplálkozás, de a legfontosabb, hogy alkalmazói mellőzik a húst étrendjükből. Ez az étkezés mégsem ugyanaz, mint a vegán. Mielőtt erre rátérünk, lássuk, miben különbözik utóbbi a vegetáriánus étrendtől, mivel sokan nem tudják, vagy azt hiszik, a kettő ugyanaz.
A vegán étrend és vegetáriánus étrend közötti különbség
A vegán étrend a vegetáriánus étkezés egyik típusa. Vagyis minden vegán táplálkozás egyben vegetáriánus is, ám ez nem igaz fordítva. Míg vegetáriánus táplálkozás esetén nem fogyaszthatunk húst, vegán táplálkozásnál állati eredetű élelmiszereket sem. Tehát tojást, tejet és tejtermékeket sem. Sőt, ez még a mézre is vonatkozik.
A vegán étrend lényege
Először is a vegánok nem fogyasztanak húst, tejet, tojást és tejtermékeket. Ellenben fogyasztanak növényi eredetű élelmiszereket, azaz zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket, magvakat. A vegánok kreatív módon helyettesítik az állati eredetű táplálékokat.
Például különböző növényi tejekkel helyettesítik a tejet, a „húsokat” gabonafélékből, szójákból elkészítve, vagy diófélékből és szójából sajtot. De van egy altípusa is ennek az étkezésnek, a nyers vegán, mely esetben a táplálékot csak nyersen, vagy maximum 40-42 fokon hőkezelve fogyasztják.
Bár már a múlt század elején létezett, a vegán kifejezés csak a 40-es években terjedt el, és azóta töretlenül növekedett az étrend népszerűsége. A vegán táplálkozás számos betegség megelőzésében hatékony, különösen a szív és érrendszeri betegségek. Amire figyelni kell, hogy mindenből elegendő tápanyag kerüljön a szervezetbe, mint például a B12 vitamin.
Tipikus vegán ételek lehetnek: müzli, főzelékek, tészták, hajdina, párolt és sült zöldségek, zabkása, gyümölcssaláta, zöldségsaláta, zöldség és gyümölcslevesek, rizs alapú ételek burgonyás ételek, növényi alapú túrók és sajtok, gabona alapú ételek, teljes kiőrlésű kenyerek, magvakból készült finomságok, növényi alapú édességek.
A ketogén és a vegán étrend összehasonlítása
A ketogén étrendnek inkább bizonyos betegségek elleni, illetve fogyással kapcsolatos célja van, s részben egészségi okok. A vegán étrend esetében főleg egészségi, és az az elv, hogy a vadon élő állatokat ne bántsuk, ne tartsuk őket élelem gyanánt.
A ketogén étrend esetén sok olyan táplálék is előfordulhat, ami nem egészséges, vagy hozzájárulhat betegségek kialakulásához. Ugyanakkor a vegán étrend esetén, nem biztos, hogy minden tápanyagból megfelelő mennyiségű a bevitel. Igazából egyik sem zárja ki a lehetőségét, hogy minden szükséges tápanyagból eleget vegyünk magunkhoz, de ehhez fokozott odafigyelés szükséges.
A ketogén nagyon hatékony lehet hízásra hajlamos és túlsúlyos egyéneknél, míg vegán étrendet folytatóknál előfordulnak az egészségesnél jócskán nagyobb tömegű egyének. Másrészt a sok zsír, különösen annak fajtái, aránya sem mindegy, és ez a ketogén étkezési mód ellen szól.
Mindkettő esetében előfordulhatnak finomított, feldolgozott, adalékanyagokkal teli, s egyéb kevésbé előnyös termékek. A vegán esetében időnként sok lehet a szénhidrát, a ketogénnél, meg hát ugye az állati zsír. Ez persze egyéntől függő, mint ahogy az is, mennyire jó számára.
Egyik étrend esetében sem javasolt csak úgy átállni rá, az értelmi döntés kevés. Figyelembe kell venni a szervezet állapotát, a lelkiállapotot, a célt, és, hogy valaki kellő elszántsággal rendelkezik-e. A ketogén diéta hosszú távon hozzájárulhat krónikus megbetegedések létrejöttéhez. Ezen kívül számos emésztőrendszeri problémákat okozó mellékhatása is lehet.
Egészen más a helyzet a két étrend kombinálása esetén. Amennyiben növényi zsírokból és fehérjékből érjük el a ketogén hatást, a sok állati eredetű élelmiszer káros hatása kiküszöbölhető. Megfelelő együttes alkalmazás esetén mindkét mód előnyeit ötvözhetjük. Erről szól például Ruediger Dahlke, Vegán ketogén diéta című könyve.
Cukorbetegségnél, neurodegeneratív betegségeknél, vagy elhízással kapcsolatos problémáknál ez a kombináció ideális lehet. De allergia esetén is hatásos, és erősítheti a szervezet önműködő védekezőrendszerét. Míg a ketogén mód önmagában csökkentheti a várható élettartamot, a vegánnal együtt már éppen ellenkezőleg: megnövelheti azt.
